Részvény, tőzsde
A bankbetét, az államkötvény után a ismerkedjünk meg közelebbről a részvényekkel!
- Mi a részvény?
- Hol lehet részvényeket vásárolni, eladni?
- Miért vesznek, adnak el részvényeket a befektetők?
- Kik kereskedhetnek részvényekkel?
- Mi a tőzsde szerepe?
Először is vegyük végig a megtakarított pénz útját!
PÉNZPIAC: MEGTAKARÍTÁSOK - BANKBETÉT - BANK - HITEL - VÁLLALATOK
TŐKEPIAC: MEGTAKARÍTÁSOK - RÉSZVÉNYEK, KÖTVÉNYEK - VÁLALLATOK
MI A TŐZSDE?
Nyilvános, központosított és szervezett piac. A piacok piaca, a kínálatot és keresletet koncentráló fórum, melynek működését szigorú felügyelet ellenőrzi. Többféle tőzsdét különböztetünk meg:
- Értéktőzsde
- Árutőzsde
- Azonnali piac
- Határidős piac
- Devizatőzsde (Foreign Exchange, röviden Forex piacnak hívjuk)
A tőzsdén részvénnyel, kötvénnyel, certifikáttal, devizával kereskedhetünk.
- Kereskedés értékpapírokkal: értéktőzsde
- Kereskedés árucikkekkel: árutőzsde
- Kereskedés fentiek származékaival: határidős, opciós ügyletek
- Ügyletet csak értékpapír-forgalmazókon keresztül lehet kötni.
- Magyarországon a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) ellenőrzi a tőzsdét, a piaci szereplőket, folyamatokat.
- A világ jelentős, meghatározó tőzsdéi: USA; Dow Jones, NYSE (New York Stock Exchange), NASDAQ (New York, technológiai részvények piaca), CME (Chicago Mercantile Exchange), EU; FTSE (London), DAX (Németország), BSE (Budapesti Értéktőzsde), Ázsia; Nikkei (Tokyo), Hang Seng (Hong Kong), Sanghai SE, SGX (Singapore Exchange).
- A tőzsdén értékpapírokkal kereskedhetünk. Az árfolyam a kereslet/kínálat alapján változik, vagyis a vevők és eladók arányától függően alakul, pillanatok alatt változik. A részvény árfolyama akár 10 százalékot is változhat napon belül. A tőzsde rendkívül ingadozó, idegen szóval volatilis piac.
A RÉSZVÉNY
- Részvénytársaságok bocsátják ki.
- Tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír.
- Tulajdonosuk a vállalkozás alaptőkéjéhez járul hozzá.
- Hozama van, ami lehet negatív is (a kamat ezzel szemben mindig pozitív).
- Hozama változó: árfolyama percről percre változhat a kereslet-kínálatnak megfelelően.
- Tulajdonosuk az árfolyammozgásból kifolyólag könyvel nyereséget vagy veszteséget.
- Nincs lejárati ideje.
- Törzsrészvény: közönséges részvény.
- Elsőbbségi részvény: tulajdonosuk előnyt élvez valamilyen téren, cserébe más jogosultságát korlátozzák.
- Dolgozói részvény: részvénytársaság dolgozói kapják ingyen vagy jutányos áron. Nem, vagy csak korlátozott mértékben átruházható.
- Az árfolyamról alkotott vélemény, várakozás számos összetevőtől függ. Így a világgazdasági helyzettől, egy szektor helyzetéről, a cég teljesítményétől a szektorban, a világ tőzsdeindexeinek alakulásától, jövőbeni teljesítmény-elvárásoktól, cégpolitikától, aktuális hírek értelmezésétől stb.
- Blue chip: a legnagyobb likviditással bíró (legnagyobb forgalmú) és legnagyobb kapitalizációjú részvények. Hazai blue chip részvények: OTP, MOL, Richter, Egis, Danubius, FHB, Fotex, MTELEKOM, Synergon, Rába, Zwack stb.
- Tőzsdeindex: a részvények árfolyamváltozásainak az összegzésére hozták létre. Így a befektetők átfogó képet kapnak az adott tőzsdén uralkodó hangulatról.
- Tőzsdeindexekkel is lehet kereskedni, ezeket ETF-eknek nevezzük, később lesz róluk szó.
FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉS
Az árfolyamokat nagymértékben befolyásolják a befektetők pillanatnyi reakciói az eseményekre. Kezdő tőzsdei befektetők általában érzelmeik alapján döntenek meggondolatlanul és végül komoly veszteséggel zárják pozícióikat.
Sokszor előfordul, hogy a kezdő (vagy akár haladó) befektető nem tud elviselni egy árfolyamesést, ezért rögtön eladja részvényeit. Végül megbánja, mert utólag kiderül, hogy később emelkedik az árfolyam. Legközelebb ad esélyt ennek a forgatókönyvnek, mégis csak veszteséggel tudja zárni pozícióit. Ők többnyire nem rendelkeznek stratégiával, nem tudnak megfontolt döntést hozni a piacon. Sokszor „remegő kezűeknek” nevezzük őket. Ők azok, akik egy hirtelen kilengés alkalmával azonnal vesznek vagy eladnak (percenként akár többször is, ezzel hizlalva brókerük számláját és apasztva tőkéjüket). Ezt a korszakot a kitartó és jó érzékkel rendelkező kereskedők kinövik, majd profi tőzsdés válhat belőlük.
A profik nem indulataik, hirtelen fellépő érzelmi reakciók alapján cselekednek. Tervük, stratégiájuk van, melyet árfolyam- és cégelemzés alapján készítenek el és higgadtan hajtják végre tervüket. A stratégiáknak 2 alapvető típusa van: a technikai és a fundamentális elemzés.
Fundamentális elemzés:
- Kereslet-kínálati összefüggésekre, makrogazdasági, politikai adatokra, hírekre, tényekre épül.
- Pénzügyi kilátások alapján, hosszú időszakra tervez.
- Vállalatok belső értéke alapján hoz döntést.
- Makrogazdasági, ágazati, vállalati elemzés.
- A részvény értékének meghatározására törekszik.
TECHNIKAI ELEMZÉS
- Az árfolyam változásával foglalkozik, nem érdekli a változás okai.
- Trendek, grafikonok, alakzatok, ún. japán gyertyák, indikátorok alapján kereskedik a technikai elemző.
- Múltbeli árfolyammozgásokból kirajzolódó alakzatok megismétlődésére épít.
- A technikai elemző felismeri az alakzatokat, tudja értelmezni azokat, együtt használva egyéb mutatókkal. Számos tőzsdei tanfolyamon el lehet sajátítani a tudnivalókat. Sok elemző kezdetben nem élesben, hanem papíron, „versenyen” kívül gyakorol. Hónapokkal, évekkel később lép a piacra, miután kellő virtuális tapasztalattal, szakértelemmel vértezte fel magát. Sajnos azonban a legtöbb kisbefektető fejest ugrik a mélyvízbe, anélkül, hogy tudna úszni. Súlyos veszteségek árán tanulja meg a leckét, ám addigra pénze elolvad…
DÖNTÉSHOZATAL
- Egyesek szerint tőzsdei árfolyamra spekulálni szerencsejáték. Mindenesetre elemzők nagy része grafikonokat és fundamentális híreket egyaránt felhasználva épít stratégiát.
- A magyar származású tőzsdeguru, André Kostolany nem törődött a mutatókkal. „Vásárolj erős vállalat részvényeiből, majd végy be egy altatót. Tizenöt év múlva milliomos leszel!” –mondta. A pár dollárból részvénykereskedéssel milliárdokat felhalmozó Warren Buffett szintén ezt az elvet vallja. Mások viszont napon belüli adás-vétellel gyarapítják vagy apasztják vagyonukat.
- Forgalom: Az árfolyam alakulását nagyban befolyásolja a forgalom. Nem utolsó sorban a forgalom fontos jelzés a befektetőnek: ha sokan adnak el aznap egy részvényt, erős irányjelzés lehet a jövőre vonatkozólag. Ellenben ha pl. emelkedik az árfolyam, de csak csekély forgalom mellett, jelentheti azt, hogy a legtöbben bizonytalanok, kivárnak. Letörhet az árfolyam, ha végül a befektetők nagy része (azaz nagy forgalom mellett) eladja részvényeit; kitörhet (emelkedhet), ha a befektetők nagy része végül vásárlásba kezd. A nagy forgalom „erős többségi” akaratot jelezhet, a befektető megbizonyosodhat a valószínű irányról.
- P/E arány: price/earnings, magyarul árfolyam/nyereség hányadosa. Mutatja az egy részvényre jutó nyereséget. Vagyis azt, hogy a befektetők egy vállalat egy részvényre jutó nyereségének hányszorosát hajlandók megfizetni. Jelzi, ha alul- vagy túlárazott egy részvény. Az irreális részvényárak előbb-utóbb helyükre ugranak. Egyesek szerint a 2008-ban kitört válság során csupán beárazódtak a részvények az azt megelőzően alaptalanul kialakult buborék után. Egyes elemzők szerint tehát a hirtelen alacsony árak a valós értéket mutatták.
- Természetesen még számos más mutató, összefüggés kerül elemzésre a valóságban, mielőtt dönt valaki. A tőzsdén tehát nem szabad csupán a pillanatnyi érzelmeinknek engedni. Minél több információnk van egy részvényről, vállalatról és annak helyéről a piacon, annál megalapozottabb (ám korántsem biztos nyereséget termelő) döntést hozhatunk.
www.eurosapiens.hu
