Haldoklik az öngondoskodás
A magán-nyugdíjpénztári felhalmozások elvétele heves vitát vált ki a társadalomban, politikusok és közgazdászok között. A döntés kimenetelét még nem tudjuk, egyvalamit azonban biztosan. Újabb szög került az öngondoskodás koporsójába.
Ne várd, hogy az állam gondoskodjon rólad – sokszor hallottuk ezt politikusoktól, gazdasági szakemberektől. Ezért az öngondoskodás egyre fontosabb és gyakoribb téma. Lássuk, milyen ösztönző megoldások születtek az elmúlt években, évtizedekben!
NYESZ (nyugdíj-előtakarékossági számla) - A magyarországi nyugdíjrendszer 4. pillére. Kereskedelmi bankban nyithatunk NYESZ-számlát 5.000 forint befizetésével és magunk dönthetünk arról, milyen kockázatú eszközbe fektetjük nyugdíjcélú megtakarításainkat. Legalább 3 év után az elért hozam és kamat adómentességet élvez. A tárgyévi befizetések 30, jövőre 20 százaléka (de legfeljebb 100 ezer forint) leírható az összevont adóalapból. Ráadásul ez nem kerül összevonásra más megtakarítás kedvezményeivel.
Hátránya, hogy ha nyugdíj előtt szeretnénk hozzáférni pénzünkhöz, akkor a befizetett összeg és az állomány értéke közti különbözet adó- és járulékköteles valamint a számla megszüntetésének évében az adójóváírást nem vehetjük igénybe. Továbbá a korábban kapott adójóváírásokat be kell vallanunk, szintén adóköteles.
TBSZ (Tartós Befektetési Számla) - Ha TBSZ-en helyezzük el megtakarításainkat, az elért kamat, hozam, osztalék után legalább 3 év elteltével 10 % adót, legalább 5 év elteltével 0 % adót kell fizetnünk – vagyis adókedvezményben részesülünk. Adójóváírás azonban nincs. Ha idő előtt kívánunk pénzünkhöz jutni, elveszítjük az adókedvezményt, de egyéb „büntetésben” nem részesülünk.
Egy apró trükk: nyithatunk egyszerre több TBSZ-t is. Így pl. ha 1 millió forintot 5 különböző számlán helyezünk el, és pl. 2 év után hirtelen szükségünk van 180 ezer forintra, akkor csak az egyik számlát kell feltörnünk. A többi továbbra is háborítatlanul élvezi az adókedvezményt.
Önkéntes nyugdíjpénztár – Nyugdíjcélú megtakarítás. Amíg a magán-nyugdíjpénztárakban 3 (klasszikus – többségében pénzpiaci eszközökbe fektető; kiegyensúlyozott – a kockázatosabb és a kevésbé kockázatos eszközökbe arányosan fektető; növekedési – kockázatos, jellemzően részvényekbe fektető) portfolió közül választhatunk, addig az önkéntes pénztárba fizetők saját igényeiknek megfelelően, teljesen szabadon összeállított befektetést választhatnak. Az egyéni számlán felhalmozott összeg örökölhető, s így a kedvezményezett rendelkezésére áll a tag nyugdíjazás előtti halála esetén. A pénztártag adó-visszatérítési kedvezményre jogosult.
Magánnyugdíjpénztár – A magánnyugdíjpénztári tagdíj 2010-ben a bruttó bér 8%-a, amelyet a munkavállaló vagy a munkáltató maximum 10%-ra kiegészíthet. Ahogy azt már tárgyaltuk, három befektetési stratégia közül választhat a pénztártag. Ezek:
Klasszikus: alacsony kockázatú portfolió, amit szinte kizárólag biztonságos állampapírok alkotnak.
Kiegyensúlyozott: mérsékelt kockázatú, „vegyes összetételű” portfolió, amelynek befektetéseit nagyrészt állampapírok alkotják, de emellett közel egyharmad részben hazai és nemzetközi részvénybefektetések is megtalálhatók benne.
Növekedési: magasabb kockázatú portfolió, amelynek befektetéseit több mint felerészt hazai és nemzetközi részvények alkotják, kiemelkedő hozam elérését ígérve.
A magány-nyugdíjpénztári megtakarítás örökölhető.
Egészségpénztár – A létrehozott önkéntes egészségpénztárakon keresztül az állam jelentős adókedvezményekkel támogatja azokat, akik gondolnak saját, családtagjaik, vagy dolgozóik egészségének védelmére, illetve a TB által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatást vesznek igénybe. A befizetések 40 százalékát kitevő adókedvezmény jár azoknak, akik az egészségromlás megelőzésére hivatott szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ha a 100 ezer forintot az adott munkaadó nem egészségpénztár közvetítésével, hanem bruttó bérként vagy jutalomként fizetné ki – sőt, többletköltségként még vállalná az erre terhelődő 33 500 forintnyi munkaadói járulékot is –, a munkavállalói járulékok és szja levonása után összességében alig 53 ezer forint kerülne az alkalmazottak zsebébe.
Lakáskassza – Új, használt lakás vásárlására, felújítására, telekvásárlásra és egyéb, lakáscélra nyújt kedvezményt. Államilag támogatott megtakarítási forma, amely havi rendszeres befizetés mellett, a megtakarítási idő végén kedvező kölcsönlehetőséget is biztosít Megtakarításainkat az állam évi 30 % (de legfeljebb 72.000 Ft, amit várhatóan 100.000 forintra emel a kormány) támogatással egészíti ki. A megtakarítási idő lejártával forint alapú, évi fix 3,9 % kamatozású, rögzített törlesztő részletű lakáskölcsönt vehetünk fel. A megtakarításunk kamatadómentes.
Unit-linked biztosítás – A sokat vitatott, életbiztosítással egybekötött befektetés 10 év után kamat-, árfolyamnyereség-adómentes. 2010 január 1 óta a tárgyév befizetéseit nem kaphatjuk vissza adójóváírásként, azelőtt élhettünk ezzel a kedvezménnyel.
Mi a gond az öngondoskodással?
· 2005-ben megszületett a NYESZ.
· 2009-ben úgy volt, hogy megszűnik a NYESZ.
· Azután úgy volt, hogy nem szűnik meg, csak átalakul.
· Valóban változtatások léptek életbe – átalakult a NYESZ.
· Hirtelen megszületett a TBSZ.
· Váratlanul megszűnt az életbiztosítással egybekötött befektetés adójóváírási kedvezménye.
· A 2010-es kormányprogram szerint az állami nyugdíjak mellett szolgáltatást biztosító magán-nyugdíjpénztári rendszer megtakarításai nem kerülnek veszélybe.
· 2011-ben a nyugdíjrendszer 3. pillére gyakorlatilag megszűnik (ha nem marad legalább 2 ezer tag a magán-nyugdíjpénztárakban, akkor egyetlen pénztár sem marad életben).
Ezek után nehéz elhinni, hogy a mindenkori kormány nem nyúl hozzá néhány évenként a 10-15-20 évre befektetett megtakarításokhoz. Az öngondoskodás kiszámítható stratégiára kell, hogy épüljön. Milyen alapon gondoljuk, hogy a kormány nem teszi rá a kezét majd pl. az önkéntes nyugdíjpénztárakban felhalmozott vagyonokra? Könnyen előfordulhat, hogy ezért inkább külföldre menekítjük majd megtakarított pénzünket, és akkor nem lesz miből finanszírozni a magyar államadósságot, a költségvetési hiányt.
