A biztosítások annak felismeréséből alakultak ki, hogy az egyedi károk sokkal jobban kezelhetők, ha azok ellen többen – veszélyközösségben – védekezünk. Hiszen kicsi a valószínűsége, hogy mindenkit egyszerre ér kár.
Egyik lehetőség, hogy a veszélyközösség a kár bekövetkeztekor dobja össze az aktuális kár értékét, ám sokkal célszerűbb, ha a veszélyközösség előzetesen halmoz fel tartalékot a későbbi károkra. Sőt, addig be is fektetheti a pénzt.
A mai biztosítók a kockázattal foglalkoznak, előre kalkulálják, hogy várhatóan mekkora kár éri a veszélyközösség tagjait és előre beszedik a kockázat ellenértékét.
- Biztosítás kötésekor arra kötünk szerződést, hogy rendszeresen fizetett biztosítási díj ellenében a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító számunkra vagy a szerződésben kedvezményezettként megjelölt(ek) számára kártérítést fizessen a biztosító.
BIZTOSÍTÁSOK TÍPUSAI
élet
gépjármű
egyéb jármű (pl. vízi)
otthon
baleset és egészség
utas
vállalati
felelősség
- jövedelemkiesés-biztosítás
ÉLETBIZTOSÍTÁS 1.
Az életbiztosítás definíciója:
„Díjfizetés ellenében a biztosító – a szerződésben rögzített feltételekkel - vállalja, hogy a biztosítás hatálya alatt, a biztosított halála esetén a mindenkori biztosítási összeget, a szerződés kedvezményezettjének (kedvezményezett hiányában a törvényes örökösnek, ill. bemutatóra szóló kedvezményezettség esetén a kötvényt bemutató személynek) kifizeti. A biztosítási esemény bekövetkeztével a szerződés megszűnik. Ha a tartam lejártakor él a biztosított, akkor a biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg.
A módozat lényege, hogy kis díjért cserébe a legszükségesebb pillanatban nyújt egyszeri segítséget a károsult/hátramaradók számára.
A biztosítás díja alapvetően a biztosított korától, a választott biztosítási összegtől valamint a szerződés időtartamától függ (bizonyos esetekben, a veszélyes foglalkozást vagy sporttevékenységet végzőknél a díjat ez is befolyásolhatja). A kockázati életbiztosítás, mint főbiztosítás mellé számos kiegészítő szolgáltatás köthető (pl. kiegészítő biztosítás baleseti rokkantság esetére), melyekkel komplex biztosítási fedezet érhető el.”
- A díjfizetés gyakorisága szempontjából 3 félét különböztetünk meg:
- Egyszeri díjas: Kifizetünk pl. félmillió forintot egy alkalommal. Ha később baj ér bennünket, akkor a biztosító a szerződés szerint fizet.
- Folyamatos díjas: Az ügyfél havonta, negyedévente vagy évente (vagy más felosztásban) fizet. Olyan, mintha havi villanydíj vagy gázszámla érkezne, melyet be kell határidőre fizetnünk.
- Eseti díj: Folyamatos díjazású biztosítás mellé időszakos befizetések.
ÉLETBIZTOSÍTÁS 2.
- haláleseti (gyakran kockázati biztosításnak nevezzük) életbiztosítás: ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, akkor a biztosításban meghatározott összeget a kedvezményezett megkapja
- ha a biztosított életben marad, akkor a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik
- felmondható a szerződés
- hozam nincs, csupán technikai kamat (garantált hozamnak is tekinthető), ami 3 % körül van
- hitelfedezeti életbiztosítás: a biztosító vállalja, hogy az ügyfél halála esetén a még fennálló tartozás teljes egésze alól mentesíti a biztosító örököseit.
- elérési biztosítás: ha az időtartam alatt a biztosított halála nem következik be, úgy a biztosítási összeget és a befektetésből elért hozamot kifizeti a biztosító, „idő előtti halála” esetén a szerződés kifizetés nélkül megszűnik. Többnyire hazánkban a piacon ilyet nem árusítanak, csak más konstrukció (pl. vegyes életbiztosítás) részeként jelenik meg.
- vegyes életbiztosítás: a tartam alatti halál esetén a biztosítási összeget és annak befektetéséből keletkező nyereségét fizeti a biztosító.
- járadékbiztosítás: rendszeres kifizetéseket teljesítő biztosítás. A járadékfizetés indulhat azonnal (a szerződés megkötésekor) vagy halasztott módon (néhány év elteltével). A fizetés módja itt is lehet egyszeri díjas vagy rendszeres díjfizetésű. Az életjáradék tarthat a biztosított élete végéig vagy egy meghatározott időpontig.
- kiegészítő biztosítások: további kockázatokra köthető egy „fő” biztosítás mellé: rokkantság, baleseti, műtéti, kórházi ápolási, kritikus betegségek stb.
- lakáshitellel kombinált életbiztosítás: a szerződő a bank felé csak a hitel kamatait fizeti, s emellett életbiztosításának aktuális díjait rendezi.
A befizetések és a technikai kamat együtt elegendő kell, hogy legyen a hitel futamidejének végén a tőketörlesztésre. NEM ugyanaz, mint az életbiztosítással kombinált lakáshitel, ahol a hitelfelvevő halálakor a biztosító átvállalja a hiteltörlesztés fennmaradó részét!
- sokan a fenti hitelt unit-linked biztosítással kötötték meg, ahol a befektetésen nem kamatot, hanem hozamot lehet elérni, ami viszont lehet negatív is. Számos hitel dőlt már be ilyen módon!
DÍJAK, KÖLTSÉGEK
Az életbiztosítások díja alapvetően a biztosított személy kockázatától, egészségi állapotától függ. Pl.: dohányzik-e a biztosított, milyen körülmények között él, dolgozik, milyen az életvitele stb. a biztosítás díja a vállalt kockázattal arányos.
- üzletszerzési jutalék: akkor is meg kell fizetni, ha valaki nem ügynökön keresztül, hanem személyesen, saját maga intézi szerződését ügyfélszolgálaton. Ez az összeg egy 10 éves futamidejű szerződésnél a teljes első évet is elviheti! A kezdeti költségek elhatárolása miatt sokszor csak az első 3 év után láthatjuk viszont pénzünket. A biztosítók ugyan eloszthatnák a kezdeti költségeket a futamidő során egyenlő részre, ám így biztosítják magukat, hogy költségeik ki legyenek fizetve teljes mértékben (ezt hívjuk „zillmerezésnek”, August Zillmer biztosításmatematikus neve után). A részleteket minden esetben kérdezzük meg a biztosítótól, ügynöktől!
- adminisztrációs, technikai költségek: a tisztán kockázati életbiztosítás esetében ennek nincs is jelentősége, hiszen a lejáratkor a szerződésben előre meghatározott összeget kapja meg. Befektetéssel kombinált biztosításnál azonban fontos megismerni ezeket a költségeket, hiszen csak a díjak feletti rész kerül befektetésre.
- értékkövetés: indexálás, hogy a biztosítás valós értéke ne csökkenjen. Többféle mutatóhoz köthetik, pl. infláció, jegybanki alapkamat, fogyasztói árindex. A díjfizetés első pár évében kötelező, utána nem, de ajánlott az elértéktelenedés kivédése miatt.
- adókedvezmény: 2010. január 1-től megszűnt az életbiztosítások után járó adókedvezmény. Azelőtt az életbiztosítási szerződésekre tárgyévben befizetett biztosítási díj 20 százaléka, maximum 100.000 forint levonható volt az adóalapból. Ha azonban a szerződés megkezdésétől számított 10 éven belül díj nemfizetés vagy visszavásárlás miatt a biztosítás megszűnt, a korábbi adókedvezményt vissza kellett fizetni!
UNIT-LINKED BIZTOSÍTÁS
A befektetési életbiztosítás esetében, szemben a klasszikus életbiztosításokkal - a szerződő megválaszthatja, hogy az általa befizetett díj egy részét, az életbiztosítási díjtartalékot milyen típusú és kockázatú befektetésekbe helyezze el a biztosító.
- befektetési alapok közül választhatunk
- hozammal kell számolni, a múltbeli hozamok pedig nem jelentenek garanciát a jövőbeli árfolyamra
- a hozam lehet negatív is
- nagyon kelendő, ugyanis ez hosszú távú befektetés, általában minimális biztosítási védelemmel.
- tehát inkább befektetés, mint biztosítás.
- a biztosító a befektetett összeget a szerződés lejártakor fizeti ki, előbb csak halál esetén (a kedvezményezett számára). A fenti kedvezményeket csak akkor vehetjük igénybe, ha 10 évig nem nyúlunk a pénzhez.
- A választható befektetési alapokat eszközalapoknak hívjuk. Értékeljük őket ugyanolyan részletességgel, mint ahogyan azt a befektetési alapoknál tanultuk, mutatók, korábbi teljesítmény szempontjából. Igyekezzünk minél több részletet megtudni, és azután dönteni!
A UNIT-LINKED KÖLTSÉGEI
- Kezdeti költségek: a biztosítók általában a befektetés/díjfizetés kezdetekor levonják az ügynöki jutalékot, más néven a nyitási díjat, az alapkezelési, tőkegyűjtési díjat. Ez a kezdeti befizetések akár 5%-a is lehet.
- Eladási, vételi árfolyamkülönbség: olyan, mint a valuta/deviza eladási/vételár közti különbség. Sokszor a biztosítók meghatározzák egy befektetési alap eladási árát (ami magasabb, hiszen így ők drágán adhatják el a terméket), és vételi árát (amennyiért a biztosító visszavásárolja, vagyis amikor mi eladjuk a befektetési jegyet, terméket, aktuálisan alacsonyabb áron).
- Adminisztrációs költség: általában havi rendszerességű, előre meghatározott költség.
- Alapváltási díj: ha változtatunk befektetésünk összetételén, vagyis ha eszközalapot váltunk, a biztosító felszámíthat alapváltási díjat. Ezt meghatározhatja fix összegben vagy százalékban.
- Biztosítási kockázati díj: a befektetés biztosítási része. Mértéke függ nemtől, életkortól, életviteltől, ezért ezt egyénre szabva határozzák meg.
A bruttó hozamot a díjak, költségek levonása előtt számítják! Így fordulhat elő, hogy a kiszámított hozamnál kevesebb pénzt találunk a számlán.
Kérdezzük meg az ügynöktől a díjak, költségek pontos összegét, azok levonásának ütemét!
- Ne döntsünk azonnal, adjunk időt magunknak a mérlegelésre. Ha az ügynök mindenáron azonnali döntésre buzdít, járjunk el különös óvatossággal!
MARADÉKJOG
A maradékjogok akkor kerülnek előtérbe, amikor az életbiztosítás szerződőjének anyagi nehézségei támadnak, nem tudja fizetni a biztosítás díjait. Különböző megoldás kínálkozik ilyen esetekben:
- visszavásárlás: a szerződés felmondása, a biztosító visszavásárolja a biztosítási kötvényt, és a szerződésben meghatározott díjtartalékot vagy annak egy részét fizeti vissza
· díjmentes leszállítás: rendszeres díjfizetésű biztosításnál a szerződő nem fizeti tovább pl. a havi díjat. A biztosító a már befizetett pénzből egy egyszeri díjas biztosítást nyújt a szerződőnek. Ez tulajdonképpen az életbiztosítások fenntartása díjfizetés nélkül is. A tartam változatlan marad: a biztosítási összeg azonban az addig már befizetett díjak által fedezett mértékig (általában jelentősen) lecsökken.
- kötvénykölcsön: kamatos kölcsön a befizetett biztosítási díjak terhére. A biztosítást azonban tovább kell fizetni. A kölcsön futamideje általában 1 év.
- rendszeres pénzkivonás: kivehetünk pénzt az addig befizetett összegből. Ez azonban a befektetési egységeket apasztja.
Folyt. köv.!
