Egyre több szakértő a frankhitelek euróra váltását szorgalmazza.
A frank 220 forint felett is járt, sok elemző szerint még felsőbb szinteket is ostromolhat a jövőben az árfolyam. Talán kicsit késő ezeken a szinteken riadót fújni és a frankhitelek euróra váltását ajánlani. Ilyen esetben ugyanis nem teszünk mást, mint realizáljuk az elszenvedett veszteséget. Amikor frankhitelt vettünk fel, shortoltuk a frankot (vagyis arra spekuláltunk, hogy a frank árfolyama nem kúszik feljebb az akkori – 160 forint környéki – szintekre). A devizanem cseréje annyit jelent, hogy bevállaljuk a frank erősödésén elszenvedett veszteséget.
Az átváltás költséges lehet.
· A meglévő hitelt végtörleszteni kell, ami a törvény szerint maximum 2 százalékos költséggel jár.
· A bank először forintra váltja a tartozást, majd ezt konvertálja euróra, minden bizonnyal a középnél rosszabb árfolyam mellett. Ez alól kivétel, ha szerződésünk értelmében egyszer díjmentesen válthatunk devizanemet.
· A szerződésmódosítás is fizetni kell.
Ha tartozásunk nagyobb az ingatlan 75 százalékánál, nem válthatjuk ki hitelünket és nem vándorolhatunk más bankhoz kedvezőbb feltételek miatt. Így saját bankjuknál kell megoldást keresni. Ha tartozásunk nem éri el a fenti összeget, kiválthatjuk hitelünket egy jobb feltételeket nyújtó pénzintézetnél.
Több éves távlatokban gondolkozva valószínű, hogy Európa kilábal a gödörből. Ekkor a frank árfolyama alacsonyabb szintre csorog majd, az euró erősödik, a frank iránt kisebb lesz a kereslet. Aki bírja, várja ki, vészelje át ezt az időszakot és ne realizálja veszteségét. Tudom, ezt könnyű mondani.