Fertőzésveszély!
Európai kórkép
Az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet fertőzéstől tart. Véleménye szerint az eurózóna tagországainak többet kell tenni a pénzügypolitika összehangolása érdekében. „Európában óriási a feszültség,” mondta Trichet a német Der Spiegelnek adott interjújában.
„A piacokon mindig jelen van a fertőzés veszélye. Gyorsan terjed, sokszor fél nap sem kell hozzá. Most komoly lépésekre van szükség egy olyan nehéz helyzetben lévő európai gazdaságban, amilyen a második világháború óta nem volt. Jelentős változtatásokra van szükség ahhoz, hogy megelőzzük a félrevezető viselkedést, biztosítsuk a célzott, hatékony szankciók megvalósítását a kötelességek megszegése esetén.”
Trichet szerint a Görögország, Portugália, Spanyolország adósságrendezésére szánt milliárdok nem vezetnek inflációhoz.
Németország kritikus a Görögországot megmentő, Spanyolországot és Portugáliát megvédő segélyakciót illetően. Az eurózóna legnagyobb gazdaságaként Németország egyben a legnagyobb hitelező. Sérelmezik, hogy miután az elmúlt évtizedben fájdalmas lépéseket tettek gazdaságuk fellendítéséért, versenyképességéért, Görögország és más országok nyakló nélkül költekeztek, mit sem törődve gazdaságuk törékenységével úgy, hogy eközben az euró bevezetése alacsony kamatszinteket követelt, elősegítve a költekezést és az ingatlanpiaci lufit.
Az ellenállás ritka esete volt, amikor a német Bundesbank elnöke, Axel Weber felszólalt az EKB kötvényvásárlása ellen. „Megértem német barátaim aggodalmait. De a tények tények maradnak: az infláció Németországban sosem volt olyan alacsony, mint most,” mondta Trichet.
Az EKB döntése, hogy államadósság finanszírozása céljából kötvényeket vásárol időben egybe esett az európai kormányok, köztük Németország döntésével egy stabilizációs alap létrehozásáról750 milliárd euróból.
Az EKB még sosem tett ilyen drasztikus lépést fennállása óta. Még a Lehman Brothers krízisének idején sem, amikor az amerikai jegybank szerepét betöltő FED és az angol Bank of England is állampapírokat vásárolt a piaci kamatszintek alacsonyan tartása és a növekedés ösztönzése érdekében. Az EKB akkor is tartózkodott.
A piacokon eufórikus hangulat lett úrrá az EKB bejelentésére, ám ez nem tartott sokáig. Sokak szerint a görög válságra adott válasz hosszú távra nem jelent megoldást, az eurózóna pedig ebben a formában nem életképes. Pénteken az euró 1,24 dollárra esett, tovább gurulva a lejtőn.
Görögország azonban magas árat fizet a hitelért. Az EKB szakemberei sokat nem nyilatkoznak arról, mennyi pénzt szándékoznak költeni az adósságkezelő programra és hogy miként osztják fel a pénzt az országok közt. Ígéretük szerint egyenlő arányban csapolják meg a bankrendszert, így a program nem növeli a pénzkészletet. Azt, hogy miként viszi véghez tervét az EKB, nem tudjuk.
Ez aztán olyan félelmeket gerjesztett, hogy az EKB vagy nem tesz eleget és Görögország csődbe megy, vagy túl sokat tesz, ami viszont felhajtja az inflációt. Trichet tagadja, hogy az EKB tolerálna egy magasabb inflációt Görögország megmentéséért. „Az infláció romboló hatással van a társadalmakra és a demokráciára. Az infláció a szegények adója. Nem engedünk magasabb inflációt!”
Félő, Németország Európa kifizetőhelyévé válik. Trichet megérti a németek félelmeit. Merkel német kancellár szerint egyenesen az Európai Unió és az euró léte forog kockán. Szigorúbb fiskális politikát sürget, mely során komoly nyomást kell gyakorolni a tagországokra és büntetni kell azokat, akik az államadósság követelményeit és a költségvetési hiánycélt túllépik.
Az Európai Bizottság javasolja, hogy a költségvetést adott ország előbb nyújtsa be uniós ellenőrzéshez, és csak ezt követően terjessze a nemzeti parlament elé. Indítványozza továbbá, hogy ne férhessenek uniós forráshoz a nem teljesítő tagországok. Így talán megállítható az európai fertőzés.
www.eurosapiens.hu
forrás: www.wsj.com