Kína a világ jelenleg talán legkevésbé vonzó részein vadászik. A hét elején 14 befektetésről kötött szerződést Görögországban. Abban az országban, amelyik a csőd ellen küzd, amelyik nyakig ül az adósságban.
Kína miniszterelnök-helyettese aláírásával hitelesítette a szerződéseket olyan szektorokban, mint a telekommunikáció, az ingatlan és az áruszállítás. Köztük szerepel egy 123 millió dolláros üzlet a Helios Plaza és egy kínai ingatlanfejlesztő vállalat, a BCEGI között egy hotel és egy kereskedelmi központ kialakításáról Athén legnagyobb kikötővárosában, Piraeusban. Kína telekommunikációs eszközöket gyártó óriása, a Huawei Technologies pedig a Hellenic Telecommunications Organization SA céggel kötött szerződést.
Az elmúlt időszakban Kína meglehetősen inaktív volt európai befektetések terén. A görög szerződések azonban új fejezetet nyitnak. Az aláírt 14 szerződés jelzi, hogy Kína komoly lépéseket tesz az öreg kontinensen, és görög hivatalnokok szerint ez még csak a kezdet. Az üzletkötések Görögországban jól mutatják Kína befektetési stratégiáját. A gazdasági válságban izzadó régiókban az ázsiai ország olcsón bevásárol. A válságban szerzett sebek közt vergődve kevés ország tervez ilyen mértékű befektetéseket. Kína viszont olyan piacokat hódít meg, melyeket a nyugati világ egy időre eltemetett – Görögország csak egy példa a sok közül.
Az elmúlt öt évben Kína olyan mellőzött országokban fektetett be, mint Costa Rica, Zimbabwe vagy Szudán. Amíg az USA dollár milliárdokat költ a háborúra Irakban és Afganisztánban, Kína ugyanott olaj ügyben tárgyal vagy épp az Anyak rézbányát vezeti, mely a világ egyik legnagyobb fémlelőhelye.
Szakértők szerint az elmúlt időszak milliárdos befektetései az ázsiai ország terjeszkedési terveinek részei. Richard Lee közgazdász szerint „ebben semmi új nincs. Az viszont figyelemre méltó, hogy Kína szinte titokban köti ezeket az üzleteket. Ha az USA vagy Oroszország tette volna mindezt, mindenki erről beszélne.” Lee egy másik példaként említette Kína nemrég tett ígéretet Venezuelának egy 20 milliárd dolláros kölcsönre kőolajért cserébe. És valóban, a fokozott diszkréció miatt nehéz feltérképezni Kína útvonalát.
Nem könnyű eldönteni, hol kezdődik az ország üzleti érdeke és hol végződnek kormányzati érdekei. „Kína kormánya és tőkepiaca összefonódik. A Kínai Kommunista Párt dönt számos vállalat és bank vezetőjéről,” magyarázza Clayton Dube szakértő.
Kína ott lát növekedési lehetőséget, ahol mások rizikót. Ha sikerrel jár, Kína számára megnyílnak a kapuk egy nagyobb európai piac felé, telis-tele lehetőségekkel. Európa jobb, ha felkészül minderre. Kína hamarosan új fényben tündököl.
Forrás: Cnn Money
www.eurosapiens.hu
