Világszerte rendkívül népszerűek a befektetési alapok. Itthon is azonnal rákapott az ízére a „közönség”, milliárdok ömlöttek, ömlenek az alapokba, nagyrészt nagybefektetőktől, nyugdíjpénztárakból. A válság mélypontja után a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége) adatai szerint 2009 augusztusában, mindössze 1 hónap alatt 180 milliárd forint áramlott
Magyarországon a befektetési alapokba! Ilyen mértékű növekedést csak 2006 nyarán regisztráltak, mely az utolsó lehetőség volt a kamatadó bevezetése előtt.
MIT JELENT A BEFEKTETÉSI ALAP?
• Közös kosár (alap), amibe befektethetünk. Olyan, mint egy bevásárlókosár, melyet megpakolva készen kapunk. A hasonlattal élve: választhatunk a kosarak közül attól függően, mit szeretnénk látni bennük.
• Egyes befektetők részesedését a kosárból a befektetési jegyek testesítik meg.
• Befektetési jegyeknek (általában napi) árfolyamuk van (egy jegyre jutó nettó
eszközérték).
• Alap piaci értéke = nettó eszközérték
• Nettó piaci érték, az egy jegyre jutó nettó piaci érték fogalma: Az alap nettó
eszközértéke elosztva a forgalomban lévő befektetési jegyek darabszámával. Minden tranzakció ezen az árfolyamon történik.
• Befektetési alap jogi személyiséggel felruházott vagyontömeget jelent. A
kisbefektetők befektetési jegyek vásárlásával növelik az alap vagyonát. Az alapkezelő ezt a pénzmennyiséget fekteti be az általa megalkotott alapkezelési szabályok szerint. Attól függően, hogy milyen befektetési alapról beszélünk, az alapkezelés szabályai eltérőek lehetnek. A befektetési alapok legnagyobb előnye, hogy kis összegű megtakarítás esetén is elérheti portfoliója diverzifikálását.
Tisztázzunk néhány fontos fogalmat!
• Mit jelent a diverzifikáció? Eszközök elosztását jelenti kockázatcsökkentés céljából. Tehát vérmérséklettől és belátástól függően X összegű megtakarítás pl. 30%-a kerül részvényalapba, 30%-a kötvényalapba, 40%-a bankbetétbe. Vagy 70%-a részvényekbe, 30%-a kötvényekbe –ez már egy dinamikusabb portfolió.
• Mit jelent a portfolió? Elnevezése az értékpapírtárca szóból ered. Különböző kockázatú befektetéseket tartalmazó befektetési 'kosár'. Kialakítása során az elsődleges cél a kockázatmegosztás. Szűkösebb értelemben értékpapír-befektetési csomagot jelent.
• Tételezzük fel, hogy 100.000 Ft megtakarítással rendelkezünk, melyet szeretnénk befektetni. Vásárolhatunk belőle 18-20 db OTP részvényt vagy 6 db ZWACK részvényt. Így portfoliónk egyáltalán nem lenne diverzifikálva, és a nagy hozamlehetőség mellé magas kockázatot kellene vállalnunk. Ráadásul nekünk kell portfoliónkat menedzselnünk, ahhoz a szakértelmet megszereznünk. Ez rengeteg idő, energia és pénz. Ha befektetési alap mellett döntünk, az alapkezelő hozzáértő módon elvégzi helyettünk is a munkát. Az alapokon keresztül több eszközhöz juthatunk hozzá, kisebb a kockázat – de a várható hozam is kevesebb.
• A befektetési jegy dematerializált értékpapír (akárcsak szinte minden értékpapír). Nem fogjuk tehát az értékpapírt kézhez kapni, csupán a tranzakciókról és egyenlegünkről kapunk elszámolást.
A BEFEKTETÉSI ALAPOK TÍPUSAI
• Likviditási alapok: a kosárban (portfolióban) lévő, kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg a 3 hónapot. Likvid, tehát hamar pénzzé tehető, rövid távú befektetés.
• Pénzpiaci alapok: a portfolióban lévő, kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg az 1 évet. Bankbetéteket, államkötvényeket tartalmaz.
• Rövid kötvényalapok: a portfolióban lévő, kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje 1-3 év.
• Hosszú kötvényalapok: a portfolióban lévő, kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 évet.
• Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya nem haladja meg a 30%-ot.
• Kiegyensúlyozott vegyes alapok: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 30-70%.
• Részvénytúlsúlyos alapok: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 70-90%.
• Tiszta részvény alap: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya
meghaladja a 90%-ot.
• Garantált alapok: a befektetett tőkét garantáló alapok.
• Származtatott alapok: származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé.
• Ingatlanalapok: ingatlanforgalmazó alapok –az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30%.
• Ingatlanalapok: ingatlanfejlesztő alapok –az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 60%.
• Alapok alapja: a mögöttes termék nem részvény, kötvény, ingatlan, tehát egyedi értékpapírok, hanem más befektetési alapok jegyei.
Folyt. köv.
