Az OTP részvényeit 1995-ben vezették be a Budapesti Értéktőzsdén. 2002-től 100 forintos névértéken forgalmazzák a pesti tőzsdén. Mára átlépte a 6500 forintos árszintet is - igaz, a válság során a 2007-es 10.970 forintról 1232 forintig zuhant. A kibocsátástól számítva 2007-ig tekintélyes ívet futott a magyar blue chip, ráadásul szép csatornában mozgott az árfolyam mindvégig, pontosabban 2007 közepéig.
Van, aki tartotta 1995-től a papírt?
Örök dilemma a tőzsdésnél, hogy aktívan menedzselje portfolióját, daytrade-eljen, folyamatosan adja-vegye a részvényeket remegő kézzel (fizetve a tranzakciók olykor borsos díját), vagy - ahogy André Kostolany ajánlotta - vegyen jó részvényt jó áron, majd szedjen be egy nyugtatót és csak évek múlva nézzen portfoliójára.
Vajon melyik befektető sikeres? Aki többször találja el az árfolyam-elmozdulás irányát? Nézzünk egy példát:
"A" befektető 100 ft-ért vesz részvényt, eladja 103 ft-on. Majd 95 ft-ért vesz részvényt, eladja 99 ft-on, végül 101 ft-ért vásárol és eladja 97 ft-ért. Az egyenleg +3 ft. Tehát a 3-ból 2-szer eltalálta az irányt.
"B" befektető 100 ft-on vásárol és 97-ért eladja... Majd 95-ért vásárol és 92 ft-os árfolyamon eladja... Végül 96 ft-ért vesz és 116 ft-on adja csak el őket. Ő a 3-ból csupán egyszer találta el az irányt. A helyes kockázatkezelés és a profit kifuttatása miatt az eredmény +14 ft.
A példa életszerűségén lehet vitatkozni, mindenesetre sikeres tőzsdei befektetők szerint a helyes találatok száma nem feltétlenül jelent sikert. A veszteségek rövidre zárása, a nyereség kifuttatása már inkább - de leginkább egy helyes stratégia kidolgozása az ahhoz való ragaszkodás illetve a benne rejlő hibák felismerése és a változtatás vezet profithoz hosszú távon.
Te melyik típusú befektetőhöz tartozol?
eurosapiens
