- A befektetett tőke nem minden esetben garantált.
- Kamat: mindig pozitív.
- Hozam: lehet negatív is
- Nagyobb hozam nagyobb kockázattal jár.
- A kockázatviselés mértéke saját egyéniségünktől függ. Van, aki nyugodtan alszik, ha befektetése veszít értékéből. Ha nem realizálja a veszteséget (nem adja el pl. részvényeit), és arra számít, a későbbiekben nő az értéke, nem idegesíti magát (és folyamatos adás-vételi, tranzakciók után fizetendő díjat sem kell térítenie brókerének). Mások kisebb értékvesztés esetében idegessé válnak – és sajnos ilyenkor realizálják veszteségeiket. Őket a zsargon remegő kezűeknek hívja.
- Meg kell ismernünk magunkat, reakcióinkat bizonyos eseményekre. Ez nagyon fontos a befektetés megválasztásakor. Egy tőzsdegurutól származik az alábbi idézet: „Mit szeretne, nyugodtan enni vagy nyugodtan aludni?” –vagyis a nyugodt éjszakát garantáló, biztos, ám csekély kamatot ígérő vagy a sok bizonytalansággal, de nagyobb hozammal kecsegtető befektetést választjuk?
- Drawdown: a legutolsó legmagasabb érték óta elszenvedett visszaesést jelent a befektetések témakörében. 100 ezer forintos befektetésnél, ha annak értéke 200 ezerre nő, majd visszaesik 150 ezerre, akkor a drawdown 25%-os. Ez tehát nem (vagy nem csak) a realizált veszteséget jelenti.
- Milyenmértékben kívánunk részt venni befektetési döntésekben?
- Mennyire szeretnénk vagy nem szeretnénk kézben tartani befektetésünket?
- Mennyire ismerjük a lehetőségeket?
- Mennyire vagyunk tudatában a kockázatnak?
- Mennyire fontos számunkra a biztonság?
- Megtakarításunk mekkora részét kívánjuk befektetni?
- Mennyire ismerjük reakcióinkat az előre nem látható/rossz kimenetelű eseményekre?
ÁLLAMPAPÍROK
- Állampapír: Az állampapír alacsony kockázatú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet a magyar állam a költségvetési hiány finanszírozására bocsát ki. Az állampapírok piacra dobását és a főforgalmazói rendszer működtetését az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) végzi.
- Államilag garantált befektetés
- Likvid, a lejárat előtt is eladható (aktuális árfolyamon, ami nem biztos, hogy előnyös a számunkra)
- Bankbetétnél általában magasabb hozam
- Változatos: többféle futamidő
- Alacsony költséggel vásárolható, adható el
A kötvények árfolyama a piaci kamatláb változásával ellentétesen változik: ha a kamatláb nő, az árfolyam csökken és fordítva. Tételezzük fel, hogy 10 évre vásárolunk kötvényt évi 10 százalékos kamattal. Három év múlva a piaci kamatok (pl. bankbetét kamatai) évi 12 százalékot ígérnek. Vagyis a mi 10 százalékos kötvényünk kevesebbet ér, ezért árfolyama csökken. Újabb három év múlva a piaci kamatláb 8 százalékra csökken, ekkor felértékelődik az évi 10 százalékot biztosító kötvényünk értéke, árfolyama emelkedik.
A változó kamatozású kötvények nettó árfolyama (vagyis jelenértéke) stabil, ugyanis kamata a piaci árfolyamokhoz van igazítva általában félévenként.
- fix kamatozású kötvény előnye a kiszámítható kamat, hátránya a piaci kamathoz mért értéke.
- változó kamatozású kötvény előnye, hogy a piaci kamathoz igazodik, amit viszont előre nem tudunk megjósolni.
- diszkont kötvények: nincs kamata. Névérték alatt vásárolhatjuk meg, futamidő végén pedig névértéken adjuk el. Ha tehát egy cég vagy állam 100 forintos névértékű diszkont kötvényt bocsát ki 60 forinton 3 év futamidőre, akkor három év múlva a 60 forinton vásárolt kötvényért 100 forintot kapunk. (Ezeket a kötvényeket más néven zéró-kupon kötvényeknek is nevezzük.
Elsődleges forgalmazók:
- A befektetők csak rajtuk keresztül jutnak állampapírhoz
- Bankok, a Magyar Államkincstár fiókjai
- A kötvénypiacon a hozamemelkedés árfolyameséssel jár! Ez meglepő, ám oka a következő:
A diszkontkincstárjegyek diszkontáron kerülnek forgalomba, és lejáratkor fizetnek száz százalékot. Például, ha egy tízezer forintos egyéves diszkontkincstárjegy 9091 forintba kerül a kibocsátáskor, akkor azt mondjuk, hogy a kibocsátási árfolyam 9091 forint, a hozam pedig 10 százalék. Ha ugyanis 9091 forintot 10 százalékos kamattal befektetnék egy évre, akkor pontosan tízezer forintot kapok a lejáratkor. 9091*1,1=10 000.
- Ha a piacon a hozamszint 8 százalékról 10 százalékra emelkedik, akkor a kötvényalapok nettó eszközértéke (vagyis az árfolyama) csökken. Hozama viszont nő, ugyanis lejáratkor 10 ezer forintot kapunk. Ha esik az árfolyama 500 forintra (a példa szélsőséges, csupán a könnyű megértés miatt szerepel a fenti összeg), akkor hozama 100%. Vagyis ha a kötvénypiacon nő a hozam, akkor csökken az árfolyam.
Az állampapírpiacon tehát:
- A hozamesés árfolyam-emelkedéssel jár
- A hozamemelkedés árfolyameséssel jár
- Ha már rendelkezünk állampapírral, akkor hozamesés után adjuk el, főleg, ha utána a közeljövőben hozamemelkedésre számítunk
- Ha még nem rendelkezünk állampapírokkal, akkor hozamemelkedés után érdemes vásárolni, főleg, ha utána a közeljövőben hozamesésre számítunk.
- Ahogyan a hírekben hallunk tőzsdeindexekről (pl. a BUX index alakulásáról szinte minden nap), úgy létezik az állampapírpiac tendenciáit is követő index:
- RMAX Index: 3 hónap és 1 év közötti hátralévő futamidejű papírokra vonatkozik.
- MAX Index: 1 évnél hosszabb hátralévő futamidejű papírokra vonatkozik.
- MAX Composite Index: a két indexet ötvöző, teljes állampapír-piacot képviseli.
