SZEREPLŐK A BEFEKTETÉSI ALAPOK KÖRÜL
- Alapkezelő: létrehozza az alapot, befektetési döntéseket hoz, végrehajt, adminisztrál. Értékpapírszámlát nem vezethet, a befektető nem közvetlenül tőle vásárol értékpapírt. Az alapkezelők ügyességén és a befektetési politikán múlik, mennyire sikeres egy alap.
- Letétkezelő: feladata az alap eszközeinek őrzése, az ügyletek technikai lebonyolítása, az alap nettó eszközértékének megállapítása, közzététele. Tőlük vásárolhatjuk az alapokat.
- Forgalmazók: feladatuk a befektetési jegyek forgalmazása, a befektetők tájékoztatása.
- Felügyelet: engedélyezi az alapok létrehozatalát, felügyeli az ügyleteket.
ELŐNYÖK
- Szakértelem: megfelelő, speciális szakértelemmel rendelkező profik kezelik az alapokat.
- Likviditás: a nyílt végű befektetési jegyek bármikor visszaválthatók, eladhatók.
- Intézményi garanciák: egyedülálló, szigorúan szabályozott intézményrendszer garantálja az alapok biztonságát.
- Különböző befektetési területeket érhetünk el az alapokon keresztül. Így pl. befektethetünk:
· régiók (Ázsia, Dél-Amerika stb.),
· vállalatok (pl. légitársaságok, energiatermelők),
· termékek (pl. gyógyszer, műszaki cikkek)
részvényeit, kötvényeit előnyben részesítő alapokba, anélkül, hogy naponta órákat töltenénk elemzéssel vagy a szükséges szakértelem megszerzésével.
- Nem elhanyagolható tényező, hogy magánszemélyként, csekély vagyonunkkal nem érjük el (vagy csak hosszas utánajárás után, nagyon drágán) azokat a piacokat, melyeket pl. egy bank könnyedén elér. Rendkívül költséges és időigényes lenne egyenként pl. 30 részvényt vásárolni (brókercégnél egy tranzakció ára az 5000 forintot is elérheti), eladni, folyamatosan kezelni. Szakértelem híján pedig kétséges lenne az eredmény.
HOGYAN VÁLASSZAK?
- Alacsony hozam,
- magas kockázat,
- könnyű hozzáférés
A 3 előny valamelyikét fel kell áldozni a másik kettő érdekében. Ez minden befektetés jellemzője.
HASZNOS MUTATÓK
A befektetési alapok megismeréséhez, összehasonlításához meg kell ismernünk az olyan fogalmakat, mint a volatilitás, földrajzi kockázat, devizális kockázat, sharpe-mutató, R-négyzet stb.
- Volatilitás: a hozam ingadozása. Hosszabb távon „kiegyenesedik” a múltbeli tapasztalatok szerint (ami nem garancia a jövőbeni eseményekre).
- Minél később akarjuk visszakapni befektetésünket, annál magasabb kockázatot tudunk vállalni, annál magasabb hozamra számíthatunk.
- Kockázatvállalási hajlandóság: mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy az esetleges veszteség mennyire elviselhető (jó volatilitás, rossz volatilitás megítélésének képessége).
- Földrajzi kockázat: az alap befektetési célterületének országkockázata.
- Devizális kockázat: a befektetési eszközök pénznemének a forinthoz viszonyított árfolyamkockázata.
- Sharpe-mutató: az alap kockázatmentes hozamán (jellemzően az állampapírok hozama) feletti részét elosztjuk az alap hozamának átlagos ingadozásával (szórás). Nagyobb Sharpe-mutató = nagyobb többlethozam.
- Szórás: hozamok számtani átlagtól vett eltérésének négyzetes átlaga.
Magasabb érték = nagyobb kilengések, kockázat.
- Béta: referenciaindexhez viszonyított elmozdulás (relatív volatilitás). Referenciaindexnek (idegen szóval benchmark) nevezzük pl. azt a másik befektetési alapot, mely hasonló módon működik, hasonló elvek alapján. Irányadó hozam vagy piaci index, melyhez egy alap teljesítményét mérjük.
- Alfa: referenciaindexhez viszonyított, kockázatvállalással kiigazított többlethozam.
- R-négyzet: a referenciaindex együttmozgási mutatója.
Fenti mutatók segítenek a tudatos és alapos döntéshez. Pénzügyi tudással nem rendelkezők azt gondolják, ezek csak szakembereknek; bankároknak, közgazdászoknak szólnak. Holott bárki használhatja, így összehasonlíthatja az alapokat.
EGYÉB SZEMPONTOK A VÁLASZTÁSHOZ
- Alapkezelői díjak mértéke.
- Alapok múltbeli teljesítményének összehasonlítása: csak azonos befektetési stratégiájú alapok azonos időszakra vonatkozó, azonos módon számolt teljesítményeit hasonlítsuk össze.
- Múltbeli teljesítmény, hozam nem nyújt semmiféle garanciát a jövőbeni eredményre!
· Vételi, eladási díjak, egyéb jutalékok, kamatok.
· www.bamosz.hu ; a BAMOSZ honlapján jelentéseket, tájékoztatásokat, hasznos adatokat találunk.
BEVA
Befektető-védelmi alap, mely korlátozott vagyoni biztosítást nyújt abban az esetben, ha valamely tagja a meghatározott ügyfélköveteléseket fedezet hiányában nem képes kiadni, vagyis a letétek kiszolgáltatására vonatkozó kötelezettségét nem tudja teljesíteni.
· A BEVA maximum 20.000 eurónak megfelelő forintösszegig kártalanítja tagjait. Ez alól kivétel:
- ha a befektetővel szerződő szervezet a szerződés megkötésekor nem volt tagja a Bevának,
- ha a követelés bankbetéten alapul,
- ha a követelés alapja a befektetés értékvesztése,
- ha a befektető a 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) szerint kizárt a kártalanításból,
- ha a befektető nem rendelkezik biztosított szerződéssel, illetve követelése nem a Beva tagjának birtokába került pénz vagy értékpapír kiadására vonatkozik,
- ha a befektető a Beva-tag nyilvántartásaiban nem szerepel.
· Ugyancsak nem fizetheti ki a Beva a kártalanítási összeg törvényi maximumát - amely 2009. november 1. napjától 20.000 eurónak megfelelő forintösszeg - meghaladó összeget.
· Nem fizethető kártalanítás a jogszabályi feltételek hiányában, kizárólag méltányossági alapon.
· Érdemes utánajárni, pénzintézetünk tagja-e a BEVÁ-nak. A www.bva.hu oldalon a lista letölthető.
folyt. köv.
www.eurosapiens.hu
