AZONNALI PIAC
- Részvényvásárláskor a befektető többféle megbízás közül választhat.
- PIACI ÁRAS: A megbízó részéről ár megadása nélküli, a piacon a megbízás teljesítésének pillanatában elérhető legjobb áras vételt vagy eladást jelent. Ez vétel esetében minden bizonnyal az aktuális árnál pár forinttal többet, eladásnál kevesebbet jelent.
- LIMITÁRAS: eladás akkor, amikor az árfolyam eléri az általunk beállított árat. Tehát meghatározott ár alatti vétel, és meghatározott ár feletti eladás.
1000 forintért kívánunk X részvényt vásárolni. Jelenleg az árfolyam 1032 forint. Ha esés közben eléri az 1000 forintot, teljesül a megbízás (ha van eladó részvény ezen az áron).
- STOP LOSS MEGBÍZÁS: Meghatározzuk azt az árat, melyet elérve a rendszer automatikusan eladja az értékpapírt, nehogy (zuhanás esetén) további veszteséget szenvedjünk el.
Előfordul, hogy a megadott stop loss miatt teljesül részvényünk eladása, ám az árfolyamesés csak pl. 1 percig tartott, majd újból erőre kap az értékpapír. Így végül a stop megbízás „kirázza” a megbízót a pozícióból. Pl: X vállalat részvényét 1000 forintért megvásároljuk. Részvényenként 5 százaléknál nagyobb veszteséget azonban nem kívánunk elszenvedni, így beállítjuk a stop loss-t 950 forintra. A nap folyamán az árfolyam 932 forintra zuhan, teljesül az eladás, majd visszaugrik 1050 forintra. Sajnos ilyenkor a befektető nem élvezheti a további árfolyam-emelkedést.
- LONG: vétel most, árfolyam-emelkedésre spekulálva.
- SHORT: kölcsönveszünk részvényt pl. brókercégtől, eladjuk, majd –reményeink szerint zuhan az árfolyam- visszavásároljuk, visszaadjuk a tulajdonosnak (brókercégnek).
Kölcsönveszünk 100 darab részvényt ügynökségünktől, és eladjuk a piacon 1000 forintért. Nap végére esik az árfolyam 950 forintra. Visszavásároljuk a nap elején eladott részvényt, visszaadjuk ügynökségünknek. Ezzel (az ügylet lebonyolításáért felszámított díjakat, egyéb költségeket nem számítva) 5000 forintot kerestünk. Ellenkező esetben, ha az árfolyam 1050 forintra emelkedett, 5000 forintot veszítettünk (plusz a tranzakció költségeit).
Európában, a válság közepette több országban napirenden volt a shortolás betiltása, ugyanis az elősegíti az árfolyamzuhanást.
Tőkeáttétel: idegen forrás bevonása kereskedésbe. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy saját tőkénk többszörösével kereskedünk. Ha százezer forinttal rendelkezünk, akkor egy 5000 forintos részvényből 20 darabot tudunk vásárolni. Tőkeáttételt veszünk igénybe, pl. saját tőkénk kilencszeresét. Vagyis a banktól vagy brókerünktől kölcsönveszünk 900 ezer forintot, és most már 1 millió forinttal kereskedünk. 10 százalékos nyereség esetén 100 ezer forintot keresünk, megduplázva tőkénket. A kölcsönvett 900 ezer forintot visszafizetjük, a hasznot zsebre vágjuk!
Csakhogy senki nem garantálja a számunkra kedvező árfolyamot. Ha 10 százalékot bukunk, ugyanúgy vissza kell fizetnünk a kölcsönt (nem beszélve a gyakran 20-40 százalékos kamatról), és 100 ezer forintot (vagyis teljes tőkénket) bukunk. Ennél nagyobbat is lehet veszíteni, amikor egyenlegünk mínuszba fordul. Sok ember háza úszott már el befektetési hitellel történő, azaz tőkeáttételes kereskedés miatt. Ezek a befektetők tőkéjük akár húszszorosával, de nem ritkán ötvenszeresével vagy százszorosával kereskedtek.
A gazdasági válság előtt a tőkeáttételek összege világszerte annyi volt, mintha a Föld minden egyes lakosa 25 millió forinttal rendelkezne!!
BIKA ÉS MEDVE
- Bika piac (bull market): Vevők trendszerűen többen vannak, mint az eladók. Ilyenkor hosszan (több hónapig, akár több évig) tartó emelkedés tapasztalható.
- Medve piac (bear market): Eladók többen vannak, mint a vevők. Ilyenkor hosszan (több hónapig, akár több évig) tartó árfolyam-csökkenés tapasztalható.
A TŐZSDE SZEREPLŐI
- Spekulánsok: jelenlétük biztosítja, hogy a vételi oldallal szemben mindig legyen valaki, és fordítva. Sokan „játékosoknak” nevezik őket, általában rövid távú ügyleteket kötnek az technikai eszközök aktuális állásától függően.
- Kisbefektetők: kisrészvényesek, lakossági befektetők. Ha sokan vannak, meg tudják mozgatni az árfolyamot, melyet általában a nagy, intézményi befektetők „irányítanak”.
- Nagybefektetők: pl. intézményi befektetők. Akár többmilliárd dollárral is beszállnak egy részvényre, ami hatással van az árfolyammal. Ezt ki is használják az intézmények. Gyakorlatilag előre tudják, mi fog történni az árfolyammal. A kisbefektetők csak úsznak az árral, a legtöbb, amit tehetnek, hogy időben beszállnak egy pozícióba vagy zárják azt.
- Arbitrázsőrök: eltérő piacokon kialakult árfolyamkülönbséget használják ki. Pl. egy részvényt forgalmaznak Budapesten és New Yorkban is. Az időeltolódás és a kereslet-kínálat miatt akár 1 másodpercig is eltérhet az árfolyam. (Nem beszélve a forint/dollár árfolyam folyamatos változásáról). Az arbitrázsőrök ezt a különbséget használják ki.
- Fedezeti alapok (hedge fund): agresszív befektetési politikát folytató alapok. Céljuk minden körülmény között a legmagasabb hozamot elérni. Jellemzőik: egyszerre több short-, long-pozíció, magas tőkeáttétel, határidős, opciós ügyletek több helyen a világon egyszerre. A piac bármely irányú elmozdulásából profitálhatnak (ráadásul tőkeáttétellel). Mégis biztonságra törekednek, egymást fedező ügyleteket kötnek. Egyik oldalon veszteséget, másikon nyereséget könyvelnek el. A kettő közti különbséget azonban igyekeznek számukra kedvezően, nyereségesen alakítani.
HATÁRIDŐS PIAC
- Üzlet megkötése és teljesítése időben elválik egymástól. (pl. egy olajtársaság májusban elad novemberben termelt, leszállítandó olajt.)
- A szerződő felek megállapodnak egy termék jövőbeni eladására előre rögzített ár mellett, adott időpontban. A termék rendszerint nem cserél gazdát, csupán az ügylet eredményeként keletkezett árkülönbséget fizetik ki.
- Jellemző a nagyon magas (pl. húszszoros) tőkeáttétel.
- A határidős kereskedelemhez nagy szakértelem és fedezet szükséges a kockázatkezeléshez.
- Származékos (derivatív) piac: valamilyen alaptermék (pl. búza, olaj, de akár hőmérséklet is) áll az értékpapírok mögött.
- Kockázatkezelés igénye hozta létre: a nem várt piaci ármozgás ellen biztosítják magukat
A HATÁRIDŐS PIAC ELŐNYEI, KOCKÁZATAI
- A befektető az üzlet értékének csak egy részét köteles befizetni (a többit pénzügyi fedezetként, akár állampapírt, az elszámolóház felé kell teljesíteni).
- A rendelkezésre álló összeg többszörösét lehet megforgatni (vagy elbukni).
- Short, long pozíció
- Tervezhető a termelő, a beszerző számára az üzlet.
- Fedezeti ügylettel lehet ellensúlyozni az esetleges veszteségeket.
- Piaci elemzők, pénzügyi szakemberek szerint hosszú távon (15-20 év minimum) magasabb hozamot remélhet a részvénybefektető, mint aki nagyon a biztonságra megy (pl. befektetésének nagy része állampapírban vagy bankbetétben áll).
- Aki saját maga kíván részvénybefektető lenni, annak sokat kell tanulnia, és sok pénze fogja valószínűleg bánni a tanulás évei alatt. Eleinte az ember enged azonnali érzelmi reakcióinak, és napon belül akár 4-5 alkalommal is ad-vesz részvényt, fizetve a tranzakciós költségeket.
- Short pozíció: Magyarországon sok ügynökségen egyedi részvényre short pozíciót csak egy napig, piaczárásig lehet nyitni.
Folytatás következik.
Addig is kövess bennünket a facebook-on, ahol további érdekességeket, hasznos tanácsokat olvashatsz a jövőd érdekében. Kiváncsiak vagyunk véleményedre is!
www.eurosapiens.hu
