A csapból is forinthitel-reklámok folynak. Szinte egyik pillanatról a másikra változott a helyzet. 2008-ban arra is rátukmálták a bankok a devizahitelt, aki egyáltalán nem akart adósságba keveredni (jelen sorok íróját szinte kényszerítette egy autókereskedő, hogy hitelre vásároljon, ne készpénzzel). 2009 óta pedig alig van nyoma devizahitelnek. Nem csoda, hiszen a bankok is megégették magukat a válságban, a hitelmulasztók száma közel 820 ezer a márciusi adatok szerint. (A rendszer azokat a hiteladósokat és mulasztásaikat tartja nyilván, akik a pénzügyi intézményekkel kötött hitel- vagy hiteljellegű szerződésben vállalt kötelezettségeiknek a minimálbér összegét meghaladó mértékben folyamatosan több mint 90 napon keresztül nem tettek eleget. Októbertől lekérdezhető a BISZ pozitív adóslistája. A hitelfelvevők csatlakozhatnak a listához, így könnyebbé, gyorsabbá válhat a későbbi hitelezés - a bankok nagyobb bizalommal közelednek a listán szereplőket) A válságban a törlesztő részletek pedig váratlan mértékben megugrottak.
Nem csak a kínálat, a forintalapú kölcsönök iránti kereslet is látványosan megugrott. A hazai bankoknál a lakáshitelt felvevők 45 százaléka már forinthitelt kér. Az irányadó kamatláb sorozatosan csökkent, míg a svájci frank és az euró kamatai számára már nem volt tér további csökkenésre. Így aztán szűkült a deviza- és a forinthitel közti thm-különbség.
Egyre inkább jellemző valamilyen referenciaértékhez kötni a kamatot. Ilyen lehet például a BUBOR (irányadó forint kamatláb a bankközi piacon). Ha csökken a referenciérték, csökken a fizetendő kamat. Kérdés, milyen gyakran változtat adott bank a kamaton. Ha 6 havonta, akkor a gyors kamatcsökkenés előnyét a hitelfelvevő kevésbé tudja „kamatoztatni”. Sorra jelennek meg a piacon a több évre bebetonozott feltételekkel bíró hitelek, ami kisebb kockázattűrőknek lehet előny. A devizahitel felvételéhez ma igen nagy önerő szükséges (március 1-től az euróhitel összege nem haladhatja meg az ingatlan piaci értékének 60 százalékát, az egyéb devizában felvett hitel összege pedig nem haladhatja meg az ingatlan piaci értékének 45 százalékát).
A forinthitel sem mentes kockázattól. Kedvezőtlen esetben az MNB kamatot emelhet, ami nagyobb törlesztő részletet jelent.
Forint vagy deviza? Ezen nem kell sokat töprengeni, ugyanis a kormány kivezeti a deviza alapú jelzáloghitelt a piacról. Az időzítésről és a mikéntről nem tudni. Az viszont biztos, a forint alapú jelzáloghitelezés egyeduralkodó lesz a piacon!
www.eurosapiens.hu
