Rendkívül népszerű a hozamvédett, másnéven tőkegarantált alap. Mégis, kicsit amolyan fából vaskarika konstrukció. Ugyanis ilyet bárki tud otthon magának fabrikálni, és nem kell fizetni a forgalmazónak.
Lássuk, hogyan is működik egy ilyen alap!
3 évre befektetünk 100 ezer forintot. Garantáljuk, hogy 3 év múlva ez az összeg megmarad, és reményeink szerint némi többlethozamot is produkál majd.
Tegyük fel, hogy piacra dobnak 15 százalékos kamatra, 3 évre államkötvényt. Vagyis 100 ezer forintra 3 múlva 115 ezret kapunk vissza - és ezt az állam garantálja. Ez évi 5 százalékos kamat. Nem kell mást tennünk, mint 87 ezer forintot ilyen kötvénybe fektetnünk. 87 x 1.15 = 1006 forint, vagyis garantáltuk azt, hogy 3 év múltán visszakapjuk befektetett tőkénket.
A fennmaradó 13 ezer forintot kockázatos eszközbe fektetjük. Egyedi részvény, részvényalap, abszolút hozamú alap, származtatott termék stb. Ha ez 3 év alatt 15 százalékot hoz, akkor 14.950 forint rakódik tőkénkre, vagyis a végeredmény 114.950 forint, közel 15 százalékos hozam. Ha az alap elbukja a pénzt, marad a 100 ezer forint (aminek reálértéke valószínűleg kevesebb a 3 évvel azelőttihez képest).
Mi ebbe a jó? Nem kell fizetnünk a banki költségeket, értékpapírszámla-vezetési díjat, átváltási díjat, adminisztrációs költségeket.
Miért lehet jobb mégis a banki konstrukció? Mert a bankok (nagyobb összeg felett rendelkezvén) elérnek olyan alapokat, eszközöket is, amelyek magánszemélyek számára aligha elérhetők. Ennek elenére nagy csodát nem várhatunk a garantált alapoktól.
Aki mer, az nyer. Hajrá!
